Kardiológia

Dr. Fehérvári Lajos

A kardiológia a belgyógyászat azon szakága, mely a szív – és érrendszeri betegségekkel foglalkozik. A terület specialistái a kardiológusok. Tekintve, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálozási okok közé sorolhatók, 45 év felett már preventív célból, panasz esetén azonban sürgősen javasolt kardiológushoz fordulni.A kardiológus feladatai közé tartozik a ritmuszavarok, az érelmeszesedés okozta koszorúér-betegségek, a szívbillentyű zavarok, valamint a szívelégtelenség diagnosztizálása és kezelése, és a vérzsír eltérések korrigálása.

Milyen tünetek esetén ajánlott felkeresni kardiológia szakrendelést?

A kardiológia szakrendelést az alábbi tünetek észlelése esetén javasolt mielőbb felkeresni:

• A szokásosnál erősebb szívdobogás
• Nehézlégzés
• Lábdagadás
• Mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás
• Bizonytalan eredetű mellkasi panaszok
• Magas vagy alacsony vérnyomás

Kardiológiai betegségek

A kardiológia az alábbi betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik:

• magas vérnyomás
• koszorúér betegségek
• szívritmus zavarok (arrhythmia): pitvarfibrilláció, tachycardia, bradycardia
• szívelégtelenség
• szerzett vagy vele született billentyűhibák, billentyű elégtelenség (insuffitientia), aorta szűkület (stenosis), mitrális billentyű beboltosulása (mitralis prolapsus)
• veleszületett szívbetegségek
• szív gyulladásos betegségei – szívizom, szívburok, szívbelhártya gyulladás

A kardiológiai vizsgálat menete

A kardiológiai vizsgálat a panaszok és a korábbi betegségek figyelembevételével az anamnézis felállításával kezdődik. Ezt követi a beteg pulzusának, valamint vérnyomásának mérése. A kardiológus végül sztetoszkóppal hallgatja meg a szív működése közben keletkező szívhangokat. Az elsődleges fizikális vizsgálatok eredménye alapján további, specifikus diagnosztikai vizsgálatokat rendelhet el a pontos diagnózis felállításához.

Kardiológiai diagnosztikai vizsgálatok

EKG (Elektrokardiográfia)

Minden kardiológia szakrendelés alapvető és elmaradhatatlan vizsgálata az EKG vizsgálat. Az EKG a szívműködést (szívverést) kísérő elektromos tevékenységről, változásokról ad képet. Az EKG-görbét papíron vagy monitoron jeleníti meg a készülék. A vizsgálat fájdalommentes és mellékhatások nélküli.

Echocardiográfia (szív ultrahang)

Az echocardiográfia a nem invazív kardiológiai diagnosztika egyik legfontosabb módszere. Ez a képalkotó eljárás az ultrahang alkalmazásán alapul, ennek segítségével állít elő mozgóképet a dobogó szívről. Az echocardiográfia a szív és a nagy erek anatómiájának felderítése mellett alkalmas a bal kamra működésének megítélésére is. Segítségével nem csak a bal kamra működése vizsgálható meg, hanem a szívburokban lévő folyadék, a szívben lévő tumorok, thrombusok vagy egyéb elváltozások is kimutathatók.

ABPM (24 órás vérnyomásmérés)

A 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) során a páciens kap egy készüléket, ami egy teljes napon át, bizonyos időközönként automatikusan méri és rögzíti a vér erek falára gyakorolt nyomását. A mérések alatt a páciens a napi megszokott tevékenységeit folytathatja. Az orvos kérheti, hogy az ABPM vizsgálat ideje alatt vezessen eseménynaplót, amibe azt kell beírnia, hogy a vizsgálat 24 órája alatt mikor érte nagyobb stressz, mikor volt bármilyen panasza, mikor végzett megterhelő fizikai munkát.

Holter (24 órás EKG vizsgálat)

A Holter készülék egy kisrádióhoz hasonló doboz, mely a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti. A beteg mellkasára a megfelelő helyekre egyszer használatos öntapadós elektródát rögzítenek, amihez a vezetékek kapcsolódnak. Férfiaknál, ha szükséges a pontos mérés érdekében a tappancsok helyén a szőrt leborotválják. A készüléket egy nyakba vagy derékövre akasztható hordozható tokban kell viselni és 24 órán keresztül nem szabad levenni, valamint víz sem érheti.